logo
Random Idézet

"A játékról szóló könyvében Jan Huizinga remek példáját adja annak, hogy a játék a valóság és a látszat világa közötti villódzás "mintha világa". Az anekdota egy ifjú apáról szól, aki belépve a szobába, azt látja, hogy négyéves kisfia egy széksor első székén ül, és "vonatot játszik". Ahogy meg akarja ölelni fiát, a kisfiú megszólal: "Ne csókold meg a mozdonyt, apu, mert akkor a vagonok nem fogják elhinni, hogy igazi!"A mozdony egy szék, de olyan, mintha mozdony lenne; tudjuk, hogy nem mozdony, és mégis úgy teszünk, "mintha" mozdony lenne. Érdemes volna nekünk is gyakrabban belemenni ebbe a mintha játékba. Érdemes volna azt játszanunk, hogy nem félünk; hogy szabadok vagyunk; hogy felelősségteljes polgárok vagyunk; hogy megbízunk egymásban; hogy tudunk segíteni a rászorulókon; hogy fel tudunk építeni egy jobb világot; hogy halandók vagyunk; hogy örökké élünk; hogy játék az élet; hogy nem játék az élet; hogy van értelme az ember életének."

Hankiss Elemér






Random Idézet
"Bár az élet hétköznapokból áll, amiben ott van a munka, ott vannak a harcok, de ha van Valaki ezekben a hétköznapokban, akkor egészen más a világ. Romantikus. És akkor van értelme mindennek, akkor szép a szép és jó a jó. Akkor szebbek és illatosabbak a virágok, akkor édesebbek az ízek, akkor süt fényesebben a Nap, és akkor érzi az ember, hogy miért is született valójában."

Csitáry-Hock Tamás



Az 500 éves szerelmes levél, amely az egész világot meghatotta.



Az 500 éves szerelmes levél, amely az egész világot meghatotta
Az 500 éves szerelmes levél, amely az egész világot meghatotta.

Eung-Tae Lee, aki a Goseong Yi klán tagja volt, 30 évesen hunyt el, a koporsójában pedig tökéletes állapotban maradt fent egy kenderhajból font szandál és egy szerelmes levél, amelyet a férfi terhes özvegye írt.

Mindig azt mondtad: “Szerelmem, gyere éljünk együtt mindaddig, amíg hajunk megőszül és egy napon hagyjuk el ezt a világot.” Hogy tudtál meghalni nélkülem? Kire hallgassunk ezentúl, én és a fiad, és hogy éljünk ezután? Miért mentél el nélkülem?

Hogy adtuk át szívünket egymásnak? Amikor együtt voltunk megkérdezted: “Szerelmem, mások is így szeretik és értékelik egymást, mint mi? Ők is olyanok, mint mi?” Hogy tudtál mindent hátra hagyni és nélkülem elmenni?

Nem tudok nélküled élni. Veled akarok menni. Nem tudom elfelejteni az érzéseket, amelyeket irántad érzek. Mit csináljak a szívemmel és hogy éljek a vággyal, amelyet a gyerekünk is érez?

Kérlek, olvasd el ezt a levelet és válaszolj az álmaimban. Hallani akarlak. Megírtam ezt a levelet és a sírodba tettem.

Amikor megszületik ez a gyermek, kinek fogja mondani “apa”? Meg tudja valaki érteni, amit érzek? Nem létezik nagyobb tragédia a világon.

Te már máshol vagy és nem szenvedsz úgy, mint én. A fájdalmamnak nincs határa és vége. Kérlek olvasd el ezt a levelet és jelenj meg az álmaimban. Gyere titokban hozzám. Nincs határa a szavaimnak ezért itt megállok.”



Random Idézet

"Ha akarjátok, itt helyben megmagyarázom, mi az élet lényege, mi az élet titka és értelme. Ne fussatok ábrándok után, ne törekedjetek címre, vagyonra! Évtizedek idegőrlő munkája kell ezek eléréséhez, s egyetlen éjszaka elrabolhatja tőletek. Őrizzétek meg fölényes egykedvűségeteket az élettel szemben, ne rettegjetek a bajoktól s ne sóvárogjatok a boldogság után, hisz úgyis mindegy: a keserűség nem tart örökké, s ami édes, az sem fenékig az. Örüljetek, ha nem fáztok, s ha éh és szomj nem gyötör benneteket, ha nincs megroppanva a gerincetek, ha lábatok járni, kezetek fogni, szemetek látni, fületek hallani képes – van-e még, akire irigykednetek kellene? Ne irigyeljetek másokat. Aki irigy, elsősorban önmagát emészti. Dörzsöljétek meg a szemetek, mossátok tisztára szíveteket, s becsüljétek, nagyon becsüljétek meg azokat, akik szeretnek benneteket, akik jószívvel vannak irántatok. Ne bántsátok, ne szidalmazzátok őket, ne váljatok el tőlük haragban, mert nem tudjátok, nem az lesz-e utolsó cselekedetek letartóztatástok előtt, s úgy is maradtok meg az ő emlékezetükben!"

Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin

Random Idézet

"Ebben az állapotban a klub olyan volt, mint az Óz, a nagy varázsló trükkje. Mindaz a varázslat, amely éjszakáról éjszakára megtöltötte a helyet, a pezsgés, az izgalom, csupán az elektronikai eszközök, az ital és a kábítószerek együttese által alkotott illúzió volt azok számára, akik besétáltak az ajtón, és beléptek ebbe a fantáziavilágba, mert itt megfeledkezhettek szürke, hétköznapi életükről. Talán azért jöttek, mert erősnek akarták érezni magukat, miközben gyengék voltak, vagy kívánatosnak, mert csúnyák voltak, esetleg divatosnak és gazdagnak, ha nem voltak azok, és az is lehet, hogy fiatalnak, és megpróbálták megelőzni az éveiket. Lehet, hogy csak ki akarták adni magukból a kudarcba fulladt kapcsolatuk miatt érzett fájdalmukat, vagy bosszút állni azért, mert dobták őket, és azt játszani, hogy valaki mást keresnek, miközben majd meghaltak azért az egyért."

J. R. Ward