logo
Random Idézet

"A játékról szóló könyvében Jan Huizinga remek példáját adja annak, hogy a játék a valóság és a látszat világa közötti villódzás "mintha világa". Az anekdota egy ifjú apáról szól, aki belépve a szobába, azt látja, hogy négyéves kisfia egy széksor első székén ül, és "vonatot játszik". Ahogy meg akarja ölelni fiát, a kisfiú megszólal: "Ne csókold meg a mozdonyt, apu, mert akkor a vagonok nem fogják elhinni, hogy igazi!"A mozdony egy szék, de olyan, mintha mozdony lenne; tudjuk, hogy nem mozdony, és mégis úgy teszünk, "mintha" mozdony lenne. Érdemes volna nekünk is gyakrabban belemenni ebbe a mintha játékba. Érdemes volna azt játszanunk, hogy nem félünk; hogy szabadok vagyunk; hogy felelősségteljes polgárok vagyunk; hogy megbízunk egymásban; hogy tudunk segíteni a rászorulókon; hogy fel tudunk építeni egy jobb világot; hogy halandók vagyunk; hogy örökké élünk; hogy játék az élet; hogy nem játék az élet; hogy van értelme az ember életének."

Hankiss Elemér


Móricka sétája apukájával

Móricka és apukája mennek sétálni…
Móricka meglát valamit a földön. – kérdezi is apukáját..
- Apa mi van ott a földön?
- Döglött béka. – válaszolja az apuka
Mennek tovább…
Móricka megint kérdezi apukáját.
- Apa, min csuszkálnak a gyerek ott a dombon?
- Faszánon. – mondja az apuka
Mennek tovább megszólal Móricka apukája.
- Nézdd Móricka ott egy lovagló huszár.
Mennek haza, Móricka anyukája kérdezi Mórickától.
- Mit láttatok a séta közben Móricka?
- Döglöttbéka-faszán-lovagolóhuszár.


Na,látja!

Móricka dobol a padon.
- Miért dobolsz Móricka?
- Elijesztem az oroszlánokat.
- De hisz itt nincs oroszlán.
- Na, látja! Ugye milyen jó módszer?


Nemzeti Dal

Az iskolában a tanítónő a gyerekeket a Nemzeti Dalból felelteti, rajzos felelet formájában:
Első Zolika.
Zolika kimegy a táblához, és felrajzol egy patakot, egy hidat, és a patakban mosakodó embereket.
Ezt írja alá: “Mit ránk kentek a századok, lemossuk a gyalázatot!”
- Rendben van Ádámka, ötös.
A második Pistike.
Ő is kimegy, és felrajzol sok dombot, és sírt.
Ezt írja alá:
“Hol sírjaink domborulnak, unokáink leborulnak.”
- Rendben, ötös.
Kimegy Móriczka is, és felrajzolja Rákosi elvtárs képét.
A tanárnő döbbent hangon megszólal:
- Na, de Móriczka, mit keres Rákosi evtárs a táblán?
- Ő a sehonnai bitang ember!

 

 


Fogalom

A tanárnő felszólítja Mórickát, hogy mondjon egy fogalmat. Móricka megkérdezi, hogy mi az a fogalom?
- A fogalom olyan dolog, amit nem lehet megfogni – válaszolja a tanárnő.
- Akkor elefánt.








HIRDETÉS



HIRDETÉS






Random Idézet

"A legelterjedtebb és legáltalánosabb tévhitek egyike, hogy mindenkinek megvannak a maga határozott sajátságai: van jó és rossz ember, okos és buta, erélyes és tehetetlen, és a többi. Az emberek nem ilyenek. Annyit bárkiről állíthatunk, hogy többször jó, mint rossz, többször okos, mint ostoba, többször erélyes, semmint tehetetlen, vagy megfordítva; de nem lehet igaz, ha az egyik emberről azt állítjuk, hogy jó vagy okos, a másikról pedig, hogy gonosz vagy ostoba. Pedig többnyire így osztjuk fel az embereket, s ez merőben téves. Az emberek olyanok, mint a folyók: a víz mindegyikben víz, egy és ugyanaz, de mindegyik folyó az egyik helyen keskeny, a másikon sebes, hol széles, hol csendes, hol tiszta, hol hideg, hol zavaros, hol langyos. Ugyanígy van az emberekkel is. Mindenki magában hordja az összes emberi tulajdonságok csíráit, néha az egyik nyilvánul meg benne, néha a másik, s olykor egyáltalában nem hasonlít önmagához, holott ugyanakkor mégiscsak önmaga marad."

Lev Tolsztoj