Neuschwanstein – A tündérmesék palotája
A németországi Füssen város és az osztrák határ közelében fekvő neuschwansteini kastély a legkiemelkedőbb, ennek köszönhetően a leglátogatottabb is a vidéken. A várkastély a Pollat folyó mellett, egy magányos szirtfokon áll, fehéren csillogó falait, csúcsos tornyait, bástyáit már messziről látni akár ködös időben is. Ha felhő ereszkedik a hegyek közé, akkor egyszerűen lélegzetelállító. Nem csoda, hogy Walt Disney-t is megihlette. Olyannyira, hogy a Disney-filmek logójában ma is láthatjuk.
A Csipkerózsika-kastélyként elhíresült palotát II. Ludwig bajor király zabolátlan fantáziájának köszönhetjük, aki a 19. század végén építtette álompalotáját. A kastély 1869 és 1886 között épült. Lajos rajongott a német mitológiáért, Wagner zenéjéért: a lelkesedés lélegzetelállító eredménye ez a tündérlak. A tökéletesen kidolgozott és megmunkált, fehéren csillogó épület a távolból olyan, mintha a fák tetején lebegne.
Lajos 19 évesen került a bajor trónra. A tanulás, a politika egyáltalán nem érdekelte, az egyetlen, ami után vágyat érzett, az építészet és a kastélytervezés volt. Elvonultan élt a bajor udvartól, 1860-as évek végétől pedig már csak az építészet foglalkoztatta. A „kacsalábon forgó” neuschwansteini kastélyt 1869-ben kezdték építeni. Az építkezés rengeteg pénzt emésztett fel, de ez Lajost a legkevésbé sem érdekelte. Nem ismerte az anyagi határokat, hivatalos ügyeivel nem törődött, végletes hangulatváltozásai voltak. Különc viselkedésének, nyughatatlan lelkének köszönhetően nagyon kevés barátja volt. A “bolondos” király egyetlen asszonnyal értette meg magát, unokahúgával, az osztrák Erzsébet császárnével, Sissyvel. 40 éves korára kormánya elmebetegnek nyilváníttatta és a háziőrizetbe záratta. A Berg kastélyt jelölték ki kényszergyógykezelésének helyszínéül, ahol megérkezése után néhány nappal Lajos az orvosával együtt rejtélyes körülmények között meghalt. Haláluk oka: vízbefulladás. A tragédiával kapcsolatban biztosat a mai napig nem tudni. “A király nem volt őrült; mindössze egy álomvilágban élő különc volt. Sokkal gyengédebben kellett volna vele bánni.” – mondta az osztrák császárné kedves barátja halálhíre hallatán.
A neuschwansteini kastély öt emeletét számtalan torony, csúcsos fiatorony és oszlop tagolja: az egész épület homokvárra emlékeztet. Homlokzatát Christian Jank az Udvari Színház díszlettervezője alakította ki, rengeteg festő és mesterember segítségével. Meseszerűségét annak is köszönheti, hogy terveit nem valódi épületek, hanem két Wagner-opera, a Lohengrin és a Tannhäuser színpadi díszlete ihlette. A király lohengrini hatásra Új Hattyúkőnek nevezte el. Lohengrin mondabeli közlekedési eszköze volt a hattyú, és stílusosan a palota számos termében, folyosóján találunk hattyúkat: az olvasósarokban fából, a kilincsek helyén rézből, de még a királyi mosdó csapja is hattyúcsőr formájú.
Pompásan berendezett belső termeiben különböző építészeti stílusok keverednek: gótikus, román, bizánci. Ennek ellenére szó nincs ízléstelen kavalkádról. Sőt! A kastély minden egyes szeglete bámulatba ejtő. Kevés olyan kastély van a világon, amibe annyi pompát zsúfoltak, mint ebbe a lovagvárba. Termek hosszú során át egyik ámulatból esünk a másikba. Gyönyörű stukkók, hatalmas terek, festett falak, elbűvölő porcelánok, káprázatosan faragott bútorok és arany, arany, arany mindenfelé. A falakat díszítő pazar festmények egytől-egyig különféle színpadi történetek, legendák jeleneteit, szereplőit ábrázolják. A kétszintes éjkék márvány tróntermét bizánci stílusú templom mintájára rendeztette be, mozaikpadlójához pedig közel 2 millió követ használtak fel. A legfontosabb kellék ugyan hiányzik, hiszen a trónszék soha nem készült el. Sebaj, gondolta Lajos, és egy valódi műbarlanggal kárpótolta magát, amin keresztül közelíthette meg dolgozószobáját. A nagyterem egyik falába egy Wagner-opera erdőt ábrázoló díszletet építtetett arra ez esetre, he esetleg a mester egyik darabját itt adnák elő. A legfényűzőbb és legimpozánsabb, mint általában összes kastélyában, a hálószoba. A gótikus stílusú lakrész amellett, hogy gigantikus méretű, számos különlegességet rejt. A király hatalmas faágyát a krónikák szerint 15 ember négy és fél éven át faragta.
Lenyűgöző az énekesek terme is. A díszes ornamentikával és az állatöv jegyeivel ellátott kazettás mennyezet még csak a kezdet. A bronz kandeláberek és tartók 600 gyertyához elegendőek. Lajos saját tündérpalotáját kora legújabb technikai vívmányaival is felszerelte. Modern fűtési rendszert és elektromos világítást építtetett; konyhájában hideg-melegvíz folyt. Épült étellift is és az emeletek között telefon-összeköttetés működött.