Random Idézet

"Inkább szenvedek, ahogy korábban szenvedtem, amikor elhagytak azok, akiket szerettem. Inkább nyalogatom a sebeimet, ahogy máskor is tettem. Egy ideig még gondolok rá, megkeseredek, és halálra untatom a barátaimat, mert képtelen leszek másról beszélni, mint arról, hogy elhagyott a feleségem. Majd megpróbálom megmagyarázni, mi történt, éjjel-nappal csak azzal foglalkozom, hogy újra meg újra átgondoljak minden pillanatot, amit együtt töltöttünk, a végén pedig arra a következtetésre jutok, hogy igenis rossz volt velem, velem, aki mindig csak arra törekedett, hogy neki jó legyen. Aztán lesznek más nőim. Ha megyek az utcán, minden pillanatban meglátok valakit, aki lehet, hogy ő. Reggeltől estig, estétől reggelig szenvedni fogok. Ez az állapot eltarthat hetekig, hónapokig, vagy akár egy évnél is tovább. Aztán egy szép napon arra ébredek, hogy nem ő jár a fejemben, és rájövök, hogy túl vagyok a nehezén. A szívem súlyos sebet kapott, de majd begyógyul, és akkor majd újra tudok örülni az élet szépségeinek. Történt már velem ilyen és fog is még történni, ebben biztos vagyok."

Paulo Coelho

Random Idézet
"Két ember kapcsolatában sosem az akadályok számítanak. Hanem a szeretet. Ami az akadályokat is lebonthatja. Ha megélik. Mert az akadályok csak részei az életnek, amik folyamatosan alakulnak, és akár már holnap eltűnhetnek. A szeretet viszont örök."

Csitáry-Hock Tamás

Forgó lány – Te a jobb vagy a bal agyféltekédet használod?

Forgó lány Te a jobb vagy a bal agyféltekédet használod?

Ha a hölgyet az óra járásával megegyező irányba látod forogni, akkor a jobb agyféltekédet használod.
Ha a hölgyet az óra járásával ellentétes irányba látod forogni, akkor a bal agyféltekédet használod.

Néhány ember képes arra, hogy mindkét irányt felismerje, de a legtöbben csak egyféle képpen tudják nézni.

Lássuk, hogy képes vagy-e megfordítani a forgás irányt, váltogatva az agyféltekéid között.

MINDKÉT IRÁNY LEHETSÉGES!

Ez a prezentáció azt mutatja be, hogy az agy két különböző fele, különböző gondolkodásmódért felelős.

A következő táblázat mutatja be a két agyfélteke gondolkodásbeli különbségeit:

Bal agyfélteke:
Logikus
Következetes
Racionális
Analitikus
Objektív
Részletekre koncentráló

Jobb agyfélteke:
Véletlenszerű
Intuitív
Holisztikus
Összefoglaló gondolkodásmód
Szubjektív
Egészre koncentráló

A legtöbb személy valamelyik fajta gondolkodásmódot előnyben részesíti a kettő közül. Néhányan közülünk azonban képesek egyenlő módon használni mindkét agyféltekéjüket.
Általánosságban az mondható el, hogy az iskolában jobbára a bal agyféltekés gondolkodásmód a jellemző, míg a jobb agyféltekés aktivitás háttérbe szorul.
A bal agyféltekés, relatív tantárgyak a logikus gondolkodásra, analízisre és pontosságra fókuszálnak.
A jobb agyféltekés tantárgyak a másik véglet, az esztétikára, érzésekre, és kreativitásra összpontosítanak.

Random Idézet

"Az igazi beavatás azt tanítja meg a fiatal férfinak, hogy nem lehet mindent rendbe tenni. Nem lehet és nem kell megölni a sárkányt; de meg lehet szelídíteni. Ez az a bölcsesség, amelyet vagy megtanulunk az életünk útjának felén - vagy mindig egyre magasabbra építjük a tornyunkat az ég felé, amely aztán egyre veszélyesebb és egyre inkább csak képzeletbeli lesz. Az eredmény az öreg, merev, megkeseredett férfi, aki csak a fejében él, aki mindig tudja a jó válaszokat, aki azonban nem bölcs, aki a törvényt és az evangéliumot az önkontroll módszereként használja, de az nem önátadás az ő számára, aki mindent tud az igazságról, de semmit sem tud a szeretetről. Az igazi beavatás arra tanít meg bennünket, hogy az életnek lényege szerint tragikus dimenziója van. Ezzel gyakran a szerelem titkában találkozunk."

Richard Rohr

Random Idézet

"Az ember szempontjából így hangzik a döntő kérdés: vállalod-e a végtelent vagy sem? Ez életének kritériuma. Csak akkor nem vesztegetem érdeklődésemet semmiségekre és csekély jelentőségű dolgokra, hogyha tudom, hogy a határtalan a lényeg. Ha ezt nem tudom, akkor ilyen vagy olyan tulajdonság kedvéért, amelyet személyes javamnak tekintek, ragaszkodom hozzá, hogy a világban számítsak valakinek. Tehát, mondjuk, a tehetségem vagy a szépségem miatt. Minél erősebben ragaszkodik vélt tulajdonához az ember, és minél kevésbé érzi meg a lényeget, annál kevésbé elégíti ki az élete. Korlátozva érzi magát, mivel korlátozottak a szándékai, ez pedig irigységet és féltékenységet szül. Megváltoznak a vágyak és a beállítódás is, ha megértjük és érezzük, hogy már ebben az életben hozzákapcsolódtunk a határtalanhoz. Végső soron csak a lényeg révén számít valaminek az ember, és ha az nincs a birtokában, akkor elrontotta az életét. A másik emberrel való kapcsolatban is az a döntő, vajon kifejeződik-e benne a határtalan vagy sem."

Carl Gustav Jung