Random Idézet

"Amikor először látogattam Észak-Amerikába, megdöbbenve vettem észre, hogy nem voltak sorompók a vasúti átjárókban és védősövények a sínek mentén. Távoli vidékeken a síneket még gyalogútnak is használták. Amikor hangot adtam a megdöbbenésemnek, a következő választ kaptam: csak a hülye nem tudja, hogy a síneken negyven és száz mérföld közötti sebességgel közlekednek a vonatok. Az is feltűnt, hogy semmi sem tilos, hanem egyszerűen csak not allowed, tehát nem szabad, hiszen az embert a legudvariasabban kérték, hogy Plesae don`t... Ezek és hasonló benyomásaim abba a felismerésembe sűrűsödtek össze, hogy az amerikai közéletben az intelligenciára apellálnak és azt várják el; Európában ellenben a butaságra alapoznak. Amerika az értelmet követeli meg és támogatja, Európa pedig hátranéz, hogy lépést tartanak-e a buták is. Sőt még rosszabb a helyzet: az európai kontinens gonoszságot feltételez, s ezért kiáltja mindenkinek a parancsoló és tolakodó tilos-t, míg Amerika a jó szándékhoz fordul."

Carl Gustav Jung

Random Idézet
"Párhuzamosan élsz... önmagaddal. Minden nap felkelsz, elkészíted a reggelit, felöltözöl, munkába indulsz. Dolgozol, bevásárolsz, mosol, főzöl, takarítasz. Gyermeket nevelsz. Minden nap ugyanazt, minden nap ugyanúgy. Unalmasan, belefásulva. És álmodozva. Mert van egy másik életed. Amit sokan észre sem vesznek talán. De a tiéd az is. Sőt, igazán az a tiéd. Álmaiddal, vágyaiddal, érzéseiddel. Időnként, titkos szobádban előveszed féltve őrzött álomkabátodat, magadra veszed, és álmodsz. Álmodod azt az életet, amit élhetnél is."

Csitáry-Hock Tamás

Egy mentős üzenete! Megdöbbentő!

Egy szép napon gondtalanul sétálsz az utcán szeretteddel, az egyik pillanatban összeesik, mit teszel hirtelen zavarodban? Lehajolsz, szólítgatod, finoman pofozgatod, nem reagál (fél perc). Mit teszel? Bizonytalanul megnézed lélegzik-e, van-e pulzusa, de nincsen (már 2 perc). Mit teszel? Hívod a mentőket, amire zavarodba kinyögöd hol is vagy (már 4 perc). Ezután mit csinálsz? Újra éleszted? De hogyan? Tétovázol, hogy is állj neki, de rászánod magad, leveszed a ruháit, hogy a mellkasához jobban hozzáférj és elkezdenél valamit, de már későn! Még, ha tudod is valamennyire, mit is kellene csinálni, már ÁTLÉPED AZ 5 percet…

5 perc után már visszafordíthatatlan károsodások lépnek fel az agyban, 10 perc után pedig már sikertelen az újraélesztés.
Hazánkban évente 20-25 ezer ember hal meg hirtelen szívmegállásban, azaz Magyarországon minden 30.percben meghal valaki!

Most nézz magadba és tedd fel a kérdést: Te meg tudtad volna menteni azt, aki veled volt? Nem?

Akkor most jól vésd az eszedbe!!

Ha melletted összeesik valaki, határozottan szólítgatod, finoman pofozgatod (20másodperc), megvizsgálod, nincs légzése, pulzusa (már 1,5 perc), kiszabadítod a mellkasát közben segítségért kiabálsz, felhívatod a mentőket, eközben már megkezded az újra élesztést (5 percen bőven belül vagy)), 30 mellkaskompresszió
2 befúvás, 30 mellkaskompresszió 2 befúvás, 30 mellkaskompresszió 2 befúvás… (10perc) Már kezdesz fáradni, de folytatod… 30 mellkaskompresszió 2 befúvás, 30 mellkaskompresszió 2 befúvás és megérkeznek a mentők (20.perc).
Nem is volt olyan bonyolult ugye?
GRATULÁLOK!!! MEGMENTETTÉL EGY ÉLETET!!!

Kérek mindenkit, hogy ezt a kis írást tetszésnyilvánítások (like-oljátok), hogy minél több emberhez tudjon eljutni.

Ezt az írást Ifjabb Baranyai Lajos (31 év) emlékének ajánlom, aki egy focimeccs alatt esett össze és vesztette életét szív leállás, és a szakszerű újraélesztés hiánya miatt!

Köszönettel;

Kovács Tivadar; Mentős

Random Idézet

"Vannak gyógyíthatatlanul sérült emberek, kiket a kapzsiság, a hiúság és az irigység oly mélyen megfertőzött, hogy nincs semmiféle mód reá, megközelíteni és megengesztelni beteg lelküket. Ezeket szánjad, de kerüljed. Nincs az a nagylelkű cselekedet, önzetlen magatartás, bátor és nemes közeledés, ami segíthet ez embereken. Különösképpen az irigység kínozza ez embereket. Epét hánynak, álmukban felordítanak, hánykolódnak vackukon, mint a nyavalyatörősök, habot köpnek, ha azt látják, hogy valaki munkával vagy a kegyes sors jóindulatával szerzett, elért valamit az életben. Betegek ezek, fertőző betegek. Kerüld a társaságukat, ne hidd, hogy érvelés, bizonyítás valaha is meggyőzheti őket. Mintha a leprásnak akarnád bizonyítani, hogy az egészségesek bűntelenek és ártatlanok! Nem hiszi el. Ha feltárod előttük betegségük igazi okát, meggyűlölnek. Ha érzéseikre akarsz hatni, fütyköst ragadnak. Oly mélyen élnek indulataikban, mint a száműzött sorsában: nem ismernek más megoldást, csak a bosszút. Ne alkudozz velük, kerüld el őket, s viseld el létezésüket a földön, mint egy sorscsapást."

Márai Sándor

Random Idézet

"Mi azért vagyunk boldogtalanok, mert túlságosan az énben élünk. Mit jelent az, hogy túlságosan az énben élünk? És pontosan mi is történik ilyenkor? Vagy a létezésben vagy, vagy az énben - mindkettőben egyszerre nem lehetsz. Ha az énben vagy, az azt jelenti, hogy nem vagy teljes, szét vagy darabolódva. Ha az énben vagy, az azt jelenti, hogy szigetté váltál. Ha az énben vagy, akkor azzal határvonalat rajzolsz magad köré. Különbséget teszel, és azt mondod: "ez én vagyok", "az nem én vagyok". A definíció, a határvonal az "én" és a "nem én" között az, ami elszigetel. Az "én" elszigetel. Megfagyaszt, és többé nem tudsz folyni. Amikor folysz, mint a folyó, az "én" életképtelen. Ezért szinte mindenkiből egy jégkocka lett: nincs semmi melegség, semmi szeretet az emberekben. A szeretet melegség, és ők félnek a szeretettől. Ha felmelegednének, akkor megolvadnának, és eltűnnének a határvonalaik. A szerelemben a határok eltűnnek; az örömben is eltűnnek a határok, mert az öröm is melegség."

Osho