logo
Random Idézet

"Szerettem előtted valakit, felhőtlen kapcsolat volt, gyanúsan felhőtlen, nem csoda, hogy annál keservesebb lett a vége, és a végnél is keservesebb a vég emléke, tudom, mindezt tudod, és azt is, hogy egy idő után az ember abba a korba ér, mikor már mindenki előtt szeretett valakit, noha feltett szándéka volt, hogy majd örökké csak egyetlenegyet szeret, valaha, mikor még egészen másként képzelte az életet, de nem panaszkodni akarok, ízetlenség is volna, erről, éppen neked, és az is távol áll tőlem, hogy olcsó bölcsességgel traktáljalak, csak azért hozom szóba a múltat előtted, mert ráébredtem, hogy annak a régi kapcsolatnak, nem szó szerint, átvitt értelemben, vagyis, ahogy útban volt, csak most lett igazán vége, mikor már fenntartás nélkül elfogadtalak olyannak, amilyen vagy, mikor nézem, de nem látom orrod szabálytalanságát, mikor érzem, de nem veszem észre izzadságszagodat, mikor idegesít, de elviselem szórakozottságodat, mikor aggaszt könnyelműséged, de nem vonlak felelősségre érte, mikor tudom, hogy nem értesz, de nem kételkedem a képességeidben, igen, most lett igazán vége, mert most már te vagy nekem, nem én, és nem más, hibáid ellenére drága lény, behelyettesíthetetlen, elvéthetetlen és egyszeri, mint maga a rejtélyes pillanat, melyben mindenkiről leváltál és önmagaddal azonosultál, mint az áhított jövő, mely tőled jelenné lett."

Oravecz Imre


Móricka és a liba

Biológia órán tanárnő kérdi Mórickát:
- Móricka, mije van a libának?
- Szeme!
- Móricka, és még mije van a libának?
- Másik szeme!
- Móricka! Mivel takaróztok otthon, ha hideg van?
- Párnával!
- És Móricka, mi van a párnában?
- Toll!
- Tehát akkor Móricka, mije van a libának?
- Szeme!


Buzibárban dolgozik

Gyerekeket kérdezi a tanárnéni, hogy mit dolgozik az apukájuk.
Amikor Mórickához ér, ő azt feleli, hogy az apukája egy buzibárban dolgozik, és meztelenül táncol más férfiak előtt. A tanárnő erre kiviszi Mórickát az osztályteremből, hogy elbeszélgethessen vele.
- Móricka, tényleg ezt csinálja az apukád?
- Áh, dehogy, csak az tök ciki lett volna ha elmondom az osztálytársaim előtt, hogy apukám a fradiban focizik.


Nagyon ügyes

Móricka megy haza és meséli, hogy ma a tanítónéni olyat kérdezett, amire egyedül csak ő tudta a helyes választ az egész osztályban.
- Nagyon ügyes vagy – mondja az anyja.
- Hát igen, nem hiába, az én fiam – mondja büszkén az apja.
- Na és mondd csak kisfiam, mit is kérdezett a tanítónéni? – kérdi az anyuka.
- Azt, hogy ki dobálta meg őt papírgalacsinnal…


Kína messze van

- Mi van messzebb tőlünk? – kérdi a tanár Mórickától. – Kína vagy a Hold?
- Szerintem Kína!
- Miből gondolod?
- A Holdat innen is látni! Kínát nem!








HIRDETÉS



HIRDETÉS






Random Idézet

"Halad előre a kapcsolat, és az eleje általában jól is sikerül. Vannak is, akik azt mondják, hogy úgy tűnik, ennek csak az eleje jó - akkor csak az elejét akarom! Ők sok szerelmet raknak egymás után, de mindig csak a kezdeti szakaszig jutnak el. Amikor ugyanis a szerelem ereje csökken, kezdjük azt érezni, hogy már nem dédelget úgy a Brünhilda, mint régen! Vagyis elkezdődik a távolodás, és közben egyre-másra érnek bennünket a csalódások, hogy mégsem ő az, aki a sebemet gyógyítja, aki az összes ki nem mondott vágyamat betölti! Nem ő az! Ilyenkor sokan máris kilépnek. Azt mondják, ha nem ő az, akkor keresni kell tovább az igazit! Persze le lehet élni az életet úgy is, hogy a négyszáz méteres síkfutásból mindig csak az első ötven métert tesszük meg, aztán azt mondjuk: hú, most már elfáradtam, na, majd legközelebb, négy év múlva is lesz olimpia! Mi történik ilyenkor? Soha nem jutunk el a célba, a csalódások törvényszerűek."

Pál Ferenc